Imádjuk a gyerekeinket, mindent szeretnénk nekik megadni, de néha egyszerűen nem értjük őket. Vajon miért van, hogy gyermekeink előbb-utóbb rajongani kezdenek egy olyan játékért, amitől mi falra mászunk?! Vajon mi is ilyenek voltunk? Mi is kiakasztottuk szüleinket? Ennyire nem tudunk már gyermeki szemmel nézni a dolgokra? Mindig nevelni akarunk és tanítani? Mindenben logikát keresünk ahelyett, hogy csak játszanánk és együtt nevetnénk gyerekeinkkel?

Szeptember első hete van. Honnan tudnám ezt akár naptár nélkül is? Édesanyák és kissé ideges apukák próbálják a reggeli dugóban célba juttatni porontyaikat. A közlekedés még a kisebb városokban is nehézkesebbé vált, hiszen első napok, jusson kényelmesen és biztonságban iskolába a gyermek. Ez a kezdeti lelkesedés szerencsére hamar elmúlik és újra élhetővé válnak a városok reggel 7 és 8 óra között. Le a kalappal minden szülő előtt, nem kis szervezési feladat hárul rájuk, melyet a különböző iskolák által rájuk erőltetett programok, például a szülői értekezletek az első napokban sem könnyítenek meg. 

A reggelek sem indulnak ilyenkor gördülékenyen otthon, akár kezdő iskolásról óvodásról van szó, akár már több év tapasztalattal rendelkezik a család, hiszen hosszú volt a nyár, nagy volt a szabadság és most minden megváltozott! Hogyan lehetne ezt megszervezni? Hogyan juthatnánk el egy nyugodt, családi reggelihez hétköznap? Ebben próbálok ma segíteni néhány kreatív trükkel:

1) Szerezz be egy faliújságot

Az első lépés, hogy a család minden tagja tisztában legyen a programokkal. Erre a legalkalmasabb egy faliújság felszerelése az előszobában, a nappaliban vagy akár a konyhában, kinek hol kényelmes. Rengeteg időt és energiát megspórolunk magunknak és anyának sem kell mindent fejben tartania.

Kis majom babaarccal, emlékszel rá? Ha a 80-as évek gyermekei közé tartozol, akkor őt te is ismerted!

A technika folyamatos fejlődésének köszönhetően az elmúlt évtizedekben a játék piacon is forradalmi változások történtek. Anno még a 30-as években nagyszüleink nem lubickolhattak a játékok töménytelen változataiban, örültek, ha rongyból készült babával játszhattak, vagy saját maguk készítettek csutkababát kukoricacsuhéból, de az udvaron rozsdásodó talicskával is remekül elszórakoztak.

Tavaly volt 50 éves a Gazdálkodj okosan! társasjáték. 

Szerintem kijelenthetjük, nincs gyerekszoba építőkocka nélkül! Fa-, műanyag-, puha szilikon kockákkal minden gyerek játszik, játszott és játszani fog. Építeni, valamit létrehozni, alkotni az egyik legjobb dolog nemcsak gyerekként, hanem felnőttként is. Természetesen az 1-2 éves gyermekeknél még inkább a rombolás van előtérben, de ez is a fejlődés része :)

Egy kis személyes kitérővel kezdeném Barbie történetét. Ez ugyan nem 60... de közel 30 éve történt és szerintem gyerekkorotokban ti is szívesen vettétek fel anyukátok ruháit, magassarkú cipőit, esetleg bele is kontárkodtatok a sminkes neszesszerbe, sőt még az ékszereit is magatokra pakoltátok? Akkor úgy fest, egy-egy játék kedvéért ti is szeretettek volna kislányból szép nővé válni. És melyik babával lehetett úgy játszani, hogy közben elhittük, hogy mi vagyunk azok? Hát persze, hogy a Barbie babával! Hiszen Barbie nem egy kisgyermeket megformázó cuki baba volt, hanem ízig-vérig nő, lehengerlő külsővel.

A világ minden tájáról érkező játékpiaci szereplőknek a karácsonyt követő időszak és talán az év legnagyobb szakmai eseménye a nürnbergi játékvásár, a Spielwarenmesse. Itt lehet először találkozni a gyártók idei évre szánt újdonságaival. A vásár területe ÓRIÁSI. Ne egy Hungexpo-t képzeljetek el. Mi 2 napot voltunk, de rengeteg dolgot nem sikerült megnézni, kipróbálni, csak kapkodtuk a fejünket.

A szerepjátékokban a gyerekek a közvetlen környezetükben megtapasztalt dolgokat, élményeket élik újra át, gondolják tovább. Bevásárolnak, autót vezetnek, főznek, kutyát sétáltatnak, mint a "nagyok". Fontos, hogy gyermekeinknek minél több lehetőséget biztosítsunk a szerepjátékra, hiszen fontos készségek alakulnak ki ekkor. A német Playmobil ebben nyújt segítséget szülők és gyerekek millióinak világszerte, immár több, mint 40 éve. Hogyan is kezdődött?